„Jokai, Maurus (1825−1904), ungar. Romanschriftsteller; Schwarze Diamanten”

Jókai Mór a 19. század világirodalmában, fordítások, fordítók, kiadói kapcsolatok és művészbarátságok tükrében

Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Irodalomtudományi Intézetének Jókai 200: Jókai Mór Összes Művei kritikai kiadásának bicentenáriumi munkálatai OTKA kutatócsoportja, az SZTE Irodalom és Kultúratudományi Doktori Iskolája és a Tempevölgy folyóirat tudományos tanácskozást rendez 2025. október 2–3-án „Jokai, Maurus (1825−1904), ungar. Romanschriftsteller; Schwarze Diamanten”: Jókai Mór a 19. század világirodalmában, fordítások, fordítók, kiadói kapcsolatok és művészbarátságok tükrében címmel Balatonfüreden.

A kétnapos nemzetközi konferencia résztvevői arra a kérdésre keresik a választ, milyen helyet foglalt el Jókai Mór a 19−20. század világirodalmában. A tanácskozás célja, hogy mérlegre tegye Jókai fordítóinak, kiadóinak, nemzetközi kapcsolatainak és művészbarátságainak szerepét az író világsikerében, számot vessen művei külföldi fogadtatásával.

Aligha találunk a magyar irodalomtörténetben olyan írót, aki saját kortársait, itthon és a nemzetköziségben, ilyen mértékben foglalkoztatta volna; akit ennyire komolyan vettek volna saját korának meghatározó művészei, közéleti szereplői. Annak ellenére, hogy a 19. század második felében a magyar irodalom Jókai Mór művein keresztül vált nemcsak Európában, de világszerte is ismertté és elismertté, saját korának „világirodalmi életében” betöltött tényleges szerepéről mindmáig nem rendelkezünk pontos ismeretekkel. A kollokvium hét ország kutatóinak összefogásával valósul meg. A tanácskozáson a kutatók az új kutatási eredményekre alapozva tisztázhatják Jókai világirodalmi jelenlétének jellegét, súlyát és jelentőségét, rávilágíthatnak nemzetközi fogadtatásának mintázataira és hatására. Az előadások Jókai Mór európai és világirodalomban betöltött szerepét, Jókai Mór életművét világirodalmi megközelítésben vizsgálják. A Jókai-fordításokat, illetve Jókai kapcsolatrendszerét digitális bölcsészeti módszerekkel vizsgáló kutatások eredményeit bemutató előadások komoly fordulatot hozhatnak az életmű és Jókai világirodalmi szerepének megítélésben. A konferencia előadási nyelve angol és német.

A tanácskozáson magyarországi kutatók mellett (SZTE, ELTE, ITI, PPKE, KRE) a prágai Charles University, sencseni Shenzhen University, a New York-i City College, a göttingeni GWDG, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a varsói University of Warsaw kutatói képviseltetik magukat. A konferenciát Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára nyitja meg, köszöntőt mond Bóka István Balatonfüred polgármestere.

A konferencia megrendezését az NKFIH, Balatonfüred Városa, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.

A konferencia az MTA Tudománybarát Település Mozgalomhoz csatlakozik.

A konferencia helyszíne: Balatonfüred, Kongresszusi Központ, H-8230, Balatonfüred, Huray u. 3.

A konferencia időpontja: 2025. október 2–3.

A konferencia előzetes programja: LETÖLTÉS

Az előadások absztraktjai: LETÖLTÉS

A 2025/2026-os tanév elején szakos tájékoztatót tartunk a magyar szakos hallgatóknak, ahol a tanulmányok megkezdéséhez szükséges legfontosabb információk hangzanak el.  Az alábbiakban a tájékoztatók időpontjai olvashatók.

• Osztatlan magyartanár szak: 2025. szeptember 8. (hétfő), 10:00 óra, 107-es tanterem. A tájékoztató a Bevezetés előadás elején kerül megrendezésre.
• Magyar BA szak: 2025. szeptember 8. (hétfő), 10:00 óra, Sík Sándor irodalmi olvasó. A tájékoztató szintén a Bevezetés előadás elején lesz megtartva.
• Levelező: infomáció hamarosan!

Tanszékünk hallgatói kiválóan szerepeltek a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humán Tudományi Szekciójában. Hosszú ideje nem fordult elő, hogy hallgatóink négy különböző tagozatban is helyezést szereztek, összesen egy első helyezéssel, három második helyezéssel, egy harmadik helyezéssel, valamint két különdíjjal gazdagítva intézményünk hírnevét.

Az elért eredmények az alábbiak szerint alakultak:

• Összehasonlító irodalom és kultúratudomány tagozat
  • II. helyezés: Ménesi Flóra
    Témavezető: Dr. Hász-Fehér Katalin, egyetemi docens és Dr. Katona Eszter, egyetemi docens
• Régi magyarországi irodalom tagozat
  • II. helyezés: Erdős Angelika
    Témavezető: Dr. Molnár Dávid, egyetemi adjunktus
  • III. helyezés: Deme Kamilla
    Témavezető: Dr. Molnár Dávid, egyetemi adjunktus
• Klasszikus magyar irodalom tagozat
  • I. helyezés: Markó Dalma Sára
    Témavezető: Dr. Hansági Ágnes, egyetemi tanár
  • Különdíj: Kubus Kata Virág
    Témavezető: Dr. Hansági Ágnes, egyetemi tanár
• Modern magyar irodalom tagozat
  • II. helyezés: Soós Veronika
    Témavezető: Dr. Szilágyi Zsófia, egyetemi tanár
  • Különdíj: Elekes István
    Témavezetők: Dr. Balogh Gergő, egyetemi adjunktus és Dr. Hansági Ágnes, egyetemi tanár

A djíazott dolgozatok absztraktjai:

Ménesi Flóra – A gázel műfaji és kulturális kódjai Arany János és Federico García Lorca költészetében

A kutatás fő célja azonosítani és elemezni a perzsa-arab eredetű gázel műfaji és kulturális kódjait. Az műfajelméleti rész áttekintést nyújt a gázel legfontosabb sajátosságairól, és röviden bemutatja interkulturális adaptációit az európai irodalomban. Az elemzés középpontjában két gázel áll: az egyik Arany János Ghazel című szövege, a másik Federico García Lorca Gázel a sötét halálról című költeménye. Habár a gázel nem honosodott meg a magyar irodalomban, és Spanyolországban sem volt széles körben elterjedt forma, a két szerző között pedig sem kronológiai, sem térbeli vagy kauzális kapcsolat nincs, a két mű mégis hasonló üzenetet közvetít. Arany Ghazele 1858-ban jelent meg az Üstökösben, azonban cím nélkül, A poloska című, szintén perzsa-arab eredetű makáma részeként. 1867-ben, az Arany által szerkesztett összkiadásba már saját címmel került be. Emiatt a Ghazelt érdemes a makáma részeként, illetve attól függetlenül is, többes kódolású szövegként elemezni. García Lorca Tamarit-kert (Diwán del Tamarit) kötete posztumusz kiadásban lát napvilágot, 1940-ben, benne tizenkét gázellel és kilenc kaszídával. A Gázel a sötét halálról elemzése megmutatja, hogy a granadai szerző miként újította meg formailag a műfajt, anélkül, hogy annak belső strukturális sajátosságáról lemondott volna, és miként kapcsolódott a műfaj révén hazája arab kulturális örökségéhez.

Erdős Angelika – Magyar nyelvű prózai Guido-fordítások a kora újkorban

A szakirodalom Haller János 1695-ben kiadott Hármas Históriájának harmadik részét tartja a Trója-történet első magyar prózafordításának. Csakhogy eddig elkerülte a figyelmet egy századközepi (16511654) kalendáriumokban közölt prózai elbeszélés, amely szintén Guido de Columnis művén (Historia destructionis Troiae) alapul, s amely elsőbbsége mellett azért is jelentős, mert a 17. századi szórakoztató olvasmányok között páratlan abban a tekintetben, hogy folytatásokban jelent meg. Az így feldarabolt szöveg egyes részei először kerültek összeillesztésre a dolgozat mellékletében – ezen „rekonstrukció” során pedig a prágai Strahov könyvtárból az 1654. évre íródott naptár egy olyan ismeretlen példánya is előkerült, amely az eddig közkézen forgó egzemplárokhoz képest új oldalakat is tartalmaz. Hogy a dolgozat végén minél megalapozottabban hasonlíthassam össze a két magyar nyelvű szöveget, textológiai vizsgálatok révén meghatároztam a forrásul használt Guido-kiadásokat, majd szoros szövegösszevetéseket végeztem az így kapott korpuszon, melyek során többek között arra is fény derült, hogy Haller a Párisz és Heléna megismerkedéséről szóló fejezet esetében az ókori görög költő, Colluthus (Kr. u. ~500) Raptus Helenae című epillionjával váltotta ki a Guido-elbeszélés megfelelő részeit. Ez azért figyelemreméltó, mert a szakirodalom egyöntetű álláspontja szerint a Hármas História harmadik része teljességgel Guido szövegén alapul. Végül a magyar nyelvű fordítások összevetésével az is megállapíthatóvá vált, hogy Haller szövege irodalmilag értékesebb, mint a naptárszöveg – míg az előbbi megemeli, addig az utóbbi deklasszálja forrását.

Deme Kamilla – Második József az Elisium mezején: Egy dialógus műfaji és fordítási kérdéseiről

A Második József az Elisium mezején című, 1790-ben megjelent röpirat olyan elíziumi történet, melynek célja II. József uralkodásának értékelése és megítélése. A Lukianosztól eredeztethető műfaj német hatásra jelent meg nálunk, s bár eltérő vállfajai beépültek a magyar irodalomba, itt főleg politikai indíttatásból születtek az elíziumi halottakat egymással párbeszédbe léptető művek. A műfaj természetesen itthon jóval szerényebb „karriert” futott be: több évtizedes késéssel jelent meg, és szűkebb eszköztárral is rendelkezett. Ennek ellenére is megállapíthatjuk azonban, hogy bizonyos magyarországi szerzők kifejezetten keresni látszanak az ilyen jellegű munkákat, mivel egyes német szövegek nagyon rövid időn belül magyarul is napvilágot látnak. Ezek közé tartozik a Második József az Elisium mezején is, amelynek attribúciós problémáival a dolgozat részletesen foglalkozik, s új szempontok beemelésével helyezi tágabb keretek közé a fordító személyének kérdését.

Markó Dalma Sára – Zsidó metamorfózisok Jókai Fortunatus-történeteiben

II. Lajos hírhedt alkincstárnoka, Fortunatus Imre számos historiográfiai értekezés és szépirodalmi munka tárgyát képezi, legtöbbször azonban Jókai Mór életművében jelenik meg. Pályakezdő drámája, A zsidó fiú és a Fortunatus Imre című elbeszélés egyaránt a kincstartó személyét tematizálják, Fráter György című regényében pedig mellékszereplőként tűnik fel. Fortunatus Magyarország történelmének egyik legsötétebb korszakában emelkedik magas társadalmi pozícióba, felemelkedését azonban a környezete erkölcsi romlottságához való alkalmazkodás követi, s végül az ország bukásával párhuzamosan elkerülhetetlen összeomláshoz vezet. Jókai ebben a kontextusban tár az olvasó elé egy tragikus áttéréstörténetet, amelyben a vallásváltást visszafordíthatatlan identitásválság követi. Nemcsak a történetek főszereplője megy át metamorfózison, hanem Jókai műfaji és tartalmi módosításai által maga a történet is. A dráma és az elbeszélés más értelmezési keretek közé helyezi Fortunatus történetét, a műfajváltás jelentős perspektívaváltást eredményez. Jókai első darabja után ötven évvel hozzá látott a dráma újbóli feldolgozásához. A két drámaváltozat közötti eltérések tükrözik azt az ötvenéves történelmi távlatot, amely során jelentős mértékben változott a hazai zsidóság társadalmi szerepe és megítélése. A folyamatot parlamenti képviselőként maga Jókai is végig követte. Az alkincstárnok története fél évszázadon át foglalkoztatta a szerzőt, azonban ennél is több időt ölel fel egész életét végigkísérő filoszemitizmusa. A zsidó származású kincstárnokhoz való visszatérés és Jókai magánéletben, valamint nyilvános, politikai színtéren tanúsított zsidóbarát attitűdje összeegyeztethető. Ahhoz, hogy ezen összefüggések részleteire rávilágítsak, elsőként Jókai és a magyarországi zsidó közösség kapcsolatának bizonyos szegmenseit mutatom be a szerző visszaemlékezései és a korszak izraelita sajtóban kialakult Jókai-képe mentén. Ezt követően rátérek filoszemitizmusa egyes megnyilvánulási formáira, majd ezek fényében vetem össze három Szerencsés Imrét tematizáló szöveg tartalmi és funkcionális vonatkozásait. Jókai Fortunatus-történeteinek komparatív vizsgálata hiánypótló vállalkozás, hiszen a szövegkorpuszról összevető elemzések nem készültek, s az egységeit külön-külön vizsgáló munkák száma is csekély. A téma mindeddig kevés figyelmet kapott, pedig ezek az írások nemcsak a magyar zsidóság helyzetét, hanem a Jókai által képviselt etikai és politikai eszméket is tematizálják.

Kubus Kata Virág – A leaotungi emberkék és a kínai agyaghadsereg – Jókai Mór Kína-képe történeti források nyomán

Dolgozatomban Jókai Mór írásainak Kína-képét vizsgálom az egyes szövegek történeti forrásainak nyomán, továbbá arra tettem kísérletet, hogy körüljárjam, a szerző szövegeiben milyen szerepet játszik a korszakot több szempontból meghatározó orientalizmus. A többféle műfajban készült, kelettel kapcsolatos szövegek átfogó keresztmetszetét a szerzői névhasználat kérdéskörén és forrástörténeti kutatásokon keresztül vizsgálom. Részletesen foglalkozom a „kőhadsereg” mondájának eredetével, melyet első sorban Jókai Mór A leaotungi emberkék című szövege és Johann Christoph Wagner Das mächtige Kayser-Reich Sina und die Asiatische Tartarey című földrajzkönyve alapján elemeztem.

Soós Veronika – “minden holminkból emlékek lombosodtak”: Kádár Erzsébet novelláinak tárgy- és térpoetikája

Kádár Erzsébet (1901-1946) a 20. század első felének méltatlanul elfeledett szerzője – pályáját divatlevelekkel és irodalmi bírálatokkal kezdte, majd a Nyugat 1935-ös novellapályázatán elnyert díj avatta a folyóirat novellistájává. A róla szóló szakirodalom legfeljebb említés szintjén foglalkozik novelláinak egyik sajátosságával, a tárgyak és terek metaforikusságával. Dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy a tárgy- és térpoétikai szempontot érvényesítve feltérképezzem a novellák metaforikus és szimbolikus hálózatát. Véleményem szerint Kádár Erzsébet „tárgyközpontú” szemléletmódja publicisztikai tevékenységében gyökerezik, ezért a tárgyakkal kapcsolatos publicisztikai írásait is áttekintem. A dolgozat elemző fejezeteiben különböző aspektusokból közelítem meg a novellákban ábrázolt tárgyak és terek szövegbeli szerepét. Először a szobák és a szobához tartozó tárgyak metaforikusságát, szimbolikusságát, majd két speciális tárgycsoport – a fényképek és az ékszerek – megjelenéseit vizsgálom. Az ezt követő fejezet a tárgyakat, mint a szereplők tudattalanjának kivetüléseit állítja fókuszba. A dolgozatot a Kádár Erzsébeti tájak és az átmeneti terek működésmódját bemutató fejezetek zárják. A novellák elemzéséhez Griselda Pollock, Rita Felski, Sigmund és Anna Freud, valamint Arnold van Gennep elméleti munkáit hívom segítségül.

Elekes István – “Mérhető-e hosszakkal a vers?” A hosszúvers műfajtörténetének kezdetei a 20. századi Magyarországon

A hosszúvers története, irodalmi kommunikációs szabályrendjeinek változása és megítélése a magyar irodalomtudomány egyik keveset kutatott kérdése. A hosszúvers fogalma a hazai irodalmi közbeszédben az 1980-as évek fordulóján jelent meg. Mivel nem áll rendelkezésünkre olyan elméleti keret, amely segítené ezeknek a verseknek a tanulmányozását, ezért dolgozatomban Tandori Dezső olvasónaplóját hívtam segítségül.Dolgozatom három célt jelölt ki. Az egyik, hogy a magyarországi hosszúversekről szóló szakirodalmat feltárja, ezáltal megnyitva az utat a hosszúversek szisztematikus líra- és poétikatörténeti, elméleti vizsgálata, a hosszúvers műfajiságára irányuló kérdések mérlegelése előtt. A másik a hosszúversek műfaji besorolhatóságát, az egyéb lírai műfajokhoz viszonyított műfaji távolságának meghatározását segítő szempontrendszer felállítása, ezáltal a szövegkorpusz egyes elemeinek bemutatása, elemzése. A harmadik cél pedig a 20. századi magyar hosszúvers-hagyomány kezdeteinek bemutatása. A magyar hosszúvers-hagyomány szisztematikus feltárása a kutatás későbbi céljai között szerepel. Ezért választottam ki a Tandori által felvázolt szövegkorpusz két szerzőjét. Szép Ernő Magányos éjszakai csavargás című versét részletesen elemzem, míg Karinthy Frigyes hosszúverse, a Számadás a tálentomról a lehetséges vizsgálati szempontok számbavételét tette lehetővé. A két költő egy-egy versét az olvasónaplóban felvázolt és általam kiegészített elméleti kereten és szempontrendszeren keresztül elemzem. A dolgozatban részletesen elemzem Szép Ernő Egy magányos éjszakai csavargás című versét. Ennek egyik oka, hogy a hosszúverses hagyományban elhelyezést segíti a vers részletes kibontása, további jellemzőinek ismertetése. Másrészről a versről szóló szakirodalom, mint általában Szép Ernő munkásságáról magáról is, igencsak kis számú szöveget foglal magában, ezért a részletes ismertetés a vers olyan belső összefüggéseire világíthat rá, amelyek segítségével könnyebben elhelyezhető lesz nemcsak a hosszúverses hagyományban, hanem a magyar irodalomtörténeti hagyományon belül is. Kutatásom három irányba folytatható. Walt Whitman magyarországi recepciójának története új megvilágításba helyezhetné a klasszikus modern szerzők ilyen típusú szövegeit. Az 1950-es évek szerzői, az új népi írók, így Nagy László és Juhász Ferenc hosszúverseinek vizsgálata. Végül a Tandori által meghatározott szövegkorpusz más szerzői, például Füst Milán vagy Szabó Lőrinc hosszúverseinek elemzése.

Ezúton is szívből gratulálunk a díjazott hallgatóknak és témavezetőiknek az elért kiváló eredményekhez, és további sikereket kívánunk tudományos munkájukhoz!

A Szépírók Társasága és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara közös szervezésében valósul meg a Szépírók Tavaszi Fesztiválja, amelynek idei témája a magyar neoavantgárd lesz. A rendezvénysorozat a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó alakjára, a Szépírók Társaságának egykori elnökére, Szkárosi Endrére emlékezik majd. A fesztivál programjai – előadások, beszélgetések, felolvasások – a neoavantgárd irodalom sokszínűségét és máig ható erejét igyekeznek bemutatni, ezzel is gazdagítva a kortárs irodalmi diskurzust.

Részletes program:

Helyszín: SZTE BTK, Kari Konferenciaterem

10:00 Megnyitó (Prof. Dr. Gyenge Zoltán, az SZTE BTK dékánja és Czinki Ferenc, a Szépírók Társaságának elnöke)
10:15 – 11:00 Kerekasztal-beszélgetés a magyar irodalom intézményrendszeréről I. Meghívott kiadók: Prae (Balogh Endre), Magvető (Dávid Anna), Kijárat (Kelemen Pál). Moderál Szilágyi Zsófia (Kalligram)
11:00 – 11:45 Kerekasztal-beszélgetés a magyar irodalom intézményrendszeréről II. Meghívott folyóiratok: Műút (Jenei László), Litera (Nagy Gabriella), Tiszatáj (Orcsik Roland). Moderál: Czinki Ferenc

Konferenciaelőadások:
12:00 – 13:00 Sasvári Edit: Intézményesíthető-e az avantgárd művészet?
Havasréti József: A montázsvita
13:15- 14:00 „A neoavantgardista stílusdiktatúra esélyei”- Esterházy 75. Kerekasztal-beszélgetés Margócsy Istvánnal és Németh Gáborral. Moderál: Szabó Gábor
14:00 Ebéd a fesztivál meghívott vendégeinek

Helyszín: Grand Café

17:00 – 17:45 Bozsik Péter: Baráti tűz / Elterelő hadművelet c. könyvének bemutatója. Beszélgetőpartner: Virág Zoltán
18:00 – 19:00 Beszélgetés a neoavantgárd színházról Fodor Tamással (Orfeo Stúdió, Stúdió K) Beszélgetőpartner: Perovics Zoltán és Sándor Klára
19:30 – 20:30 Beszélgetés Ladik Katalinnal. Beszélgetőpartner: Kürti Emese
20:30 – 20:45 Ladik Katalin performansza

Szervezők: Bencsik Orsolya és Szabó Gábor

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Záróvizsga: 2025. június 02-16.

TANÁRKÉPZÉS (osztatlan és rövid ciklusú):

• Záróvizsgára való bejelentkezés a Modulón: 2025. április 01–április 15. (kedd 14:59)
• Szakdolgozat feltöltése és leadása: 2025. április 01–április 15. (kedd 14:59)
• Portfólió feltöltése és leadása: 2025. május 15–20. (kedd, délelőtt 09:59)
• Szakdolgozat védése: 2025. május 26-30.
• A rövid ciklusú tanári képzésen az abszolutórium nyilatkozat benyújtásának határideje 2025. május 28-a.

BA, MA, SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS:

• Záróvizsgára való bejelentkezés a Modulón: 2025. április 14 –május 05. (hétfő, délelőtt 11:59)
• Szakdolgozat feltöltése és leadása: 2025. április 14 – május 05. (hétfő, délelőtt 11:59)
• Régi tanári MA portfóliójának feltöltése és leadása: 2025. május 15–20. (kedd, délelőtt 09:59)

A plágiumnyilatkozatot mindenki köteles a szakdolgozat/portfólió elejére beilleszteni!

(A plágiumnyilatkozatot ki kell nyomtatni, kék tollal aláírni, majd beszkennelve csatolni kell a szakdolgozathoz.)

A szakdolgozatot/portfóliót (PDF formátumban) fel kell tölteni a MODULO-ba (feltöltés menete: MODULO – Folyamatban lévő ügyek – Záróvizsga jelentkezés – Csatolt űrlap kitöltése, feltöltés előtt ajánlott a „Piszkozat” mappában lévő dokumentumokat törölni). A Magyar Irodalmi Tanszéken a szakdolgozatot/portfóliót csak a Modulo-n keresztül kell benyújtani.

A leadási határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, aki a határidőt elmulasztja, nem záróvizsgázhat.

Azoknak a hallgatóknak is be kell jelentkeznie záróvizsgára és a szakdolgozatát is újra fel kell töltenie, akik ismételt záróvizsgát tesznek (korábban már záróvizsgáztak, de a záróvizsga egyik része pl.: opponens, védés, elméleti kérdés nem sikerült vagy nem szerezte meg időre az abszolutóriumot). Ismételt záróvizsgázó hallgatóknak a plágiumnyilatkozatot is csatolniuk kell.

Kérjük, ellenőrizze a NEPTUN-ban szereplő személyes adatait! A változást legkésőbb 2025. március 31-ig kell bejelenteni a TO-n, mert a NEPTUN-ban szereplő adatok alapján állítjuk ki a diplomát. Amennyiben a Tanulmányi Osztály a hallgató hibájából hibás diplomát állít ki, csak térítés ellenében tudunk újabb oklevelet kiállítani.

1. Az abszolutórium nyilatkozat beadására (kizárólag még aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatóknak kell) kiírt feladatot a Coospace megadott színterében kell beadni (BTK Záróvizsga/Final Exam/2025 június). A Coospace szintérre a Szakdolgozat feltöltést követően, legkésőbb 2025. május 10-ig kerülnek fel.

Abszolutórium nyilatkozatok beadása:

Tanárképzésen (osztatlan és rövid ciklusú): 2025. május 21.

MA-n, rövid ciklusú tanári képzésen, szakirányú továbbképzésen: 2025. május 28.

BA-n: 2025. június 04.

 2. A Záróvizsga-beosztás a NEPTUN-ban megtekinthető (NEPTUN – saját felület – ügyintézés – záróvizsgák – jobb oldalon a sor végén, a „Bővebben” gomb megnyomása után látható a záróvizsga pontos dátuma és a helyszíne).

Nftv. 50. § (5) Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a felsőoktatási intézménnyel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget. A tartozást a NEPTUN felületén online kell kiegyenlíteni legkésőbb 2025. május 24-ig.

3. Diplomaosztó: 2025. július 06. (vasárnap) TIK Kongresszusi terem

A Kar diplomaátadó ünnepi tanácsülésein a diplomát átvevő hallgatók kötelesek talárt viselni. Aki ezen kötelezettségének nem tesz eleget, nem vehet részt a diplomaátadón.

A diplomaátadón való részvétel regisztrációhoz kötött, a regisztráció díja 5000,-Ft, mely magába foglalja a talár viselését és az ünnepségen való részvételt.

Lásd: SZTE BTK Hallgatói talárviselési szabályzata 

Záróvizsga kisokos

TÜ_9.3_1: Mentesül a szakdolgozat megírása alól az az alap-, mester- vagy osztatlan tanár szakos hallgató, akinek a szakdolgozattal érintett szakján oktatott és az intézethez/tanszékhez kapcsolódó tudományos területen írt TDK dolgozata az adott szakon folytatott tanulmányai ideje alatt megrendezett OTDK-konferencián 1–3. helyezést ért el, illetve megkapta a szakmai zsűri különdíját. – A mentességet a Modulóban a dékáni kérelem űrlapon kell kérni a záróvizsgára való jelentkezéssel párhuzamosan. A mentesség alapjául szolgáló TDK-dolgozatot, valamint a helyezést igazoló dokumentumot a hallgatónak a megadott határidőig fel kell töltenie a Modulóba. – Az engedélyt követően a dolgozatot (megfelelő formátumban) fel kell tölteni a záróvizsga[1]jelentkezéshez kapcsolódó űrlapra a Modulóban, valamint – amennyiben előírás – a tanszéki/intézeti regisztrációs rendszerbe a dolgozatra kapott opponensi bírálatokkal együtt. A mentesség nem vonatkozik a többszerzős, valamint az érintett szakon a szakdolgozatra előírt nyelvtől eltérő nyelven készült OTDK-dolgozatra.

TÜ_9.3_2: A szakdolgozat ilyen módon megajánlott jegye jeles (témavezetői és opponensi is), továbbá a hozzá kapcsolódó, még nem értékelt szakdolgozati szeminárium megajánlott jegye jeles. A szakdolgozat megírása alóli mentesség nem mentesít a záróvizsga többi része alól, beleértve a dolgozat megvédését is.

TÜ_12.1_1: A mintatanterv szerint előírt időben záróvizsgázó hallgatók utolsó szemeszterükben a szakért felelős egységnél kérelmezhetik, hogy május elsejétől előrehozott vizsgákat tehessenek. A kérelem tárgyát képező elővizsga-időpontokat az egységnek időben meg kell hirdetnie. Az előrehozott vizsgák esetén a hallgatóknak az előadások hátralévő tematikájából is fel kell készülniük.

TÜ_18.1_7: A szakdolgozatot és a portfóliót a záróvizsgára jelentkezéskor érvényes formai és tartalmi követelmények szerint kell elkészíteni. Az aktuális jelentkezési időszakhoz igazodó naptári évet kell ráírni a szakdolgozatra. – Amennyiben a hallgató ismételt záróvizsgát tesz, akkor a korábban már sikeresen megvédett szakdolgozatot

a) az egy éven belüli ismételt záróvizsga esetén – az eredeti cím meghagyása mellett – módosíthatja (javíthatja) a hallgató az aktuális formai-tartalmi követelmények betartásával, az aktuális évszám feltüntetésével, és ebben az esetben új bírálatot kap, vagy az eredeti formában kell feltölteni a Modulóba (az eredeti évszám meghagyásával, tartalmi-formai módosítás nélkül), és ebben az esetben az eredeti bírálatok maradnak érvényben;

b) az egy éven túl ismételt záróvizsga esetén az eredeti formában kell feltölteni a Modulóba (az eredeti évszám meghagyásával, tartalmi-formai módosítás nélkül), és ebben az esetben az eredeti bírálatok maradnak érvényben. – A portfólió és a portfólió típusú szakdolgozat leadási határideje nem lehet korábbi, mint az egyéni összefüggő tanítási gyakorlat vége, illetve szakirányú továbbképzés esetén a szorgalmi időszak vége.

TÜ_19.1_1: Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki abszolutóriumot szerzett, bejelentkezett a záróvizsgára, a szakdolgozatát/portfólióját a kiírt határidőig a Modulóba (vagy a TÜ_18.1_6 pontban meghatározott tárhelyre) feltöltötte, illetve a tanszék/intézet által meghatározott formában és adathordozón leadta. A tanszékre leadott szakdolgozatnak/portfóliónak karakterszámlálást lehetővé tevő formátumban kell lennie. TÜ_19.1_2: A záróvizsgára a Modulón kell jelentkezni az aktuális félévben érvényes határidőig. A szakdolgozatot/portfóliót a záróvizsga-jelentkezéshez kapcsolódó űrlapra kell feltölteni a megadott határidőig. A záróvizsga-jelentkezés és a feltöltés határidejét a Tanulmányi Osztály a félév elején teszi közzé a honlapján.

TÜ_19.1_3: A záróvizsga-jelentkezés mindaddig visszavonható, amíg a hallgató nem nyújtotta be a szakdolgozatát/portfólióját a Modulón. A Modulóra és a tanszékre leadott szakdolgozatot/portfóliót minden esetben elbírálják, és az eredménytől függetlenül már nem vonható vissza. Ez megkezdett záróvizsgának minősül.

19.2. A kar a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. Ezeket a feltételeket a kar a tanulmányi ügyrendjében szabályozza. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető. Érvényes a tanulmányaikat 2012/2013-ban kezdő hallgatókra felmenő rendszerben.

TÜ_19.2_1: A Modulóban kell előzetes dékáni engedélyt kérni a záróvizsga-jelentkezéshez a szorgalmi időszak első két hetében. A dékán a döntését az érintett tanszékkel egyeztetve, annak javaslatát figyelembe véve hozza meg.

19.3. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után kérvényezni kell. A kérvény elbírálására a hallgatói kérvények általános rendje alapján, a kari ügyrendben megszabott feltételek mellett kerül sor. Érvényes a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-jén vagy utána, de a 2012/2013. tanév előtt kezdő hallgatókra.

TÜ_19.3_1: A Modulóban kell előzetes dékáni engedélyt kérni a záróvizsga-jelentkezéshez a szorgalmi időszak első két hetében. A dékán a döntését az érintett tanszékkel egyeztetve, annak javaslatát figyelembe véve hozza meg.

Április 2-án délután nagy érdeklődés mellett került megrendezésre a Modern Magyar Műhely legújabb eseménye a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékén. A Sík Sándor Irodalmi Olvasóteremben megtartott program vendégei Bónus Tibor, az ELTE oktatója és a Termelési-regény új kritikai kiadásán dolgozó kutatócsoport vezetője, valamint Szirák Péter, a Debreceni Egyetem professzora voltak. Az est során a résztvevők átfogó képet kaphattak a készülő genetikus kiadás elméleti és gyakorlati hátteréről, a filológiai munka részleteiről, valamint a regény keletkezésének és fogadtatásának eddig feltáratlan aspektusairól. A beszélgetés kitért a munkamenet főbb állomásaira, a kéziratok digitalizálására, és az Esterházy-életmű kontextusba helyezésére is. Külön figyelmet kaptak a szocialista gazdaságtörténet irodalmi lenyomatai és azok a kulturális, politikai kódok, amelyek a regény olvasásához és értelmezéséhez nélkülözhetetlenek. A vendégek a kultúrdiplomáciai kihívásokról, az archívumi anyagok elérhetőségéről, valamint a kritikai kiadás szerepéről is beszámoltak.

Az eseményen számos érdeklődő vett részt, a hallgatóktól a szakmabeliekig, és a rendezvény végén több hozzászólás és kérdés is elhangzott, jelezve, hogy az Esterházy-életmű és a hozzá kapcsolódó tudományos munka ma is élénken foglalkoztatja a közönséget.

“De mire is vállalkozunk voltaképp?” – teszi fel a kérdést  a Termelési-regény új, kritikai kiadására vállalkozó kutatócsoport vezetőjeként Bónus Tibor, az ELTE oktatója.

A program röviden megfogalmazható célja Esterházy Péter regényének  egy nyomtatott, papír alapú és egy digitális, internetes formátumú kiadása. A genetikus kiadást – ahogy a kutatást lehetővé tevő sikeres OTKA-pályázat fogalmaz – mintegy a regény önreprezentációja írja elő, hiszen a mimézis határait szétfeszítő mű önnön íródásának tematizálása mellett saját tördelése, korrektúrázása, nyomdába adása, sőt megjelenése eseményét is bevonja narrációjába. A nyomtatott kiadás ebből elsődlegesen annyit tárna fel, amennyi a regény önfolyamat-témájához feltétlenül szükséges. Így ebben a kiadásban szerepelnének a regény recepciótörténetét, intertextuális kapcsolódásait, jelöletlen idézeteit, történelmi, kulturális, szociokulturális és politikai utalásrendszerét, sőt a szereplőinek életrajzi vonatkozásait rögzítő adatok, illetve a kész műből kihagyott vagy átírt szövegrészek is. A digitális kiadás mindezek mellett pedig az eredetileg spirálfüzetekben rögzített kéziratok, s a korrektúrázott nyomdai levonatok faximiléjét is magába foglalhatja. Sőt, a berlini Művészeti Akadémia birtokában lévő hagyatékból a regény genezisét s recepcióját érintő levelezés is az anyagba kerülhet.

Erről a kultúrdiplomáciai nehézségektől a kádár-kori kulturális kódok felfejtésén át a filológiai munkáig terjedő rendkívül komplex, és hallatlanul izgalmas munkáról beszél a Modern Magyar Műhely két vendége, Bónus Tibor (ELTE) és Szirák Péter (DE).

Időpont: 2025. április 2. 17:00.

Helyszín: SZTE BTK, Sík Sándor Irodalmi Olvasóterem, Egyetem u. 2.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Hetedik évada következik az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara által szervezett Radnóti-esteknek. 2025 tavaszán arra emlékezünk, hogy nyolcvan éve ért véget a második világháború. De mi minden maradt ránk utána? Milyen traumák, kibeszéletlen személyes történetek, elhallgatott tragédiák vannak velünk még most is? És hogyan lehet mindehhez közel jutni újságírói oknyomozás, történeti forrásfeltárás, szépírói munka, személyes dokumentumok elemzése segítségével? Ezek köré szerveződik az évad négy izgalmas beszélgetése, amelyeknek, mint mindig, most is a Café Radnóti ad otthont.

RÉSZLETES PROGRAM

2025. február 26., 18:00

Irodalomtörténeti detektívmunka: Ács Dániellel beszélget Jászay Tamás

Mindaz, amit Ács Dániel, a 444.hu újságírója összegyűjt és feltár első kötetében, valójában köztudomású. Tudott, de elhallgatott, kikutatott, de homályban tartott – ilyen és hasonló jegyzeteket fűz ez a felkavaró olvasmány a Radnóti Miklós halálával kapcsolatos közgondolkodáshoz. A költő elpusztításának nyolcvanadik évfordulóján megjelent Nem tudhatod című kötet valójában egy nyomozás históriája. Ács egy vadászkopó kitartásával megy utána egy 1962-ben elveszett táska és a benne rejlő, Radnóti halálának körülményeit tisztázó/feltáró kézirat sorsának, hogy közben panorámát rajzoljon Radnóti ifjúkoráról és a kivégzéséhez vezető útról, aztán a világháború utáni évtizedekről, meg persze napjainkról is.

Ács Dániellel, a kötet szerzőjével Jászay Tamás, az SZTE BTK adjunktusa, kritikus, szerkesztő beszélget.

2025. március 19., 18:00

Orgiától az Ólomszívig: Zoltán Gábor íróval Gyenge Zoltán beszélget

Zoltán Gábor évek óta kutatja, mi is történt a Városmajor környékén 1944-45 fordulóján: miként egy interjúban elmondta, „semmi sem zárult le 1945-ben, és hogy már jó ideje és egyre fokozódó mértékben újulnak meg a húszas, harmincas, negyvenes évek tendenciái”. Zoltán Gábor Városmajor múltjával, a XII. kerületi nyilasok tetteivel számot vető regénye, az Orgia 2016-ban jelent meg először, a könyvet a Könyves Magazin az évtized 50 legemlékezetesebb magyar irodalmi megjelenéseinek egyikeként emlegette. Ezt a kötetet követte 2018-ban a Szomszéd, és 2024-ben az Ólomszív, az Orgia „ikerregénye”: minderről fogja kérdezni Zoltán Gábort Gyenge Zoltán.

2025. április 30., 18:00

Magyarország a háború idején: Pihurik Judit történésszel Bencsik Péter beszélget

Pihurik Judit (forrás: kecelmuzeum.hu)

Hogyan és miért lépett hadba Magyarország? Milyen volt az ország háborús szerepvállalása? Mit védtek a magyar honvédek a Don-kanyarban? Hogyan értékelték és értékelik Horthy alakját, államfői szerepét a történészek? Mi történt a hátországban a háború alatt? Miként alakult át a hétköznapi élet és mi volt a nők szerepe mindebben? Mi történt a Délvidéken a “hideg napok” idején, 1942-ben, majd a magyar uralom végén, 1944-1945-ben? Miért fontosak a személyes források a történeti kutatásokban? Mit tudhatunk meg a háborús katonanaplókból és -levelekből? Milyen sors várt a magyar hadifoglyokra?

Megannyi kérdés, amelyekre ezen az estén Dr. Pihurik Judit történésszel keressük a választ.

2025. május 14., 18:00

Tíz hónap Babilonban: Fullajtár Andreával Szilágyi Zsófia beszélget

Galló Olga Tíz hónap Babilon című lágernaplója 2025 elején jelent meg a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában, először csonkítatlan kiadásban. Galló Olgát, a Népszava tárcaíróját 1944-ben deportálták. Auschwitzból egy ezerfős női transzporttal Hochweilerbe vitték, majd néhány hónap után halálmenetben továbbhajtották. Útközben Breslauban (a mai Wrocławban) külföldi kényszermunkások segítségével elrejtőzött, hogy 1945 februárja és májusa között a szovjet hadsereg által körülzárva élje át és örökítse meg írásban az ostromlott erődváros 84 napos agóniáját. Erről a kötetről, a kalandos kiadástörténetről beszélget Szilágyi Zsófia Fullajtár Andreával, Galló Olga unokájával, aki a könyv ajánlását írta.

HELYSZÍN: Café Radnóti – 6722 Szeged, Egyetem u. 2. (bejárat a Göncz Árpád sétány felől)

Az eseményekre a belépés díjtalan!

Felhívjuk kedves vendégeink figyelmét, hogy az eseményeken kép- és hangfelvétel készül!

2025. február 17–19 között tudományos és emlékkonferenciát rendeznek „Voltam szeretve és voltam gyűlölve, mint talán senki más.” Jókai Mór öröksége: a Jókai-hagyaték és a magyar irodalmi hagyomány címmel Jókai Mór születésének 200. évfordulója tiszteletére. A rendezvényt a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár, a HUNREN BTK Irodalomtudományi Intézete, a Jókai 200: Jókai Mór összes műveinek kritikai kiadása bicentenáriumi munkálatai OTKA kutatócsoport, valamint a Szegedi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolája közösen szervezi.

Jókai, a 19. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, mind a kortársai, mind az utókor számára kiemelkedő jelentőségű író. Életműve a magyar irodalomtörténet legtöbbet kutatott és vitatott részei közé tartozik. A konferencia résztvevői arra keresik a választ, hogy miként formálta Jókai az irodalmi hagyományt, hogyan viszonyultak hozzá kortársai, és milyen módon hat tovább művészete a mai irodalomértésre. A rendezvény külön figyelmet szentel a kéziratos hagyaték feldolgozásának hiányosságaira, valamint Jókai műveinek és a hozzá kapcsolódó források digitalizációjának lehetőségeire.

A Jókai-bicentenárium az író életművének tudományos és kulturális újraértékelésére is lehetőséget ad, kiemelve Jókai szerepét a magyar irodalom nemzeti és nemzetközi kontextusában. Az esemény a kutatók, irodalomtörténészek és a szélesebb közönség számára egyaránt lehetőséget teremt arra, hogy új nézőpontból közelítsenek az író életművéhez.

PROGRAM

(Nagyításért kattints a képre)

Forrás:

https://iti.abtk.hu/hu/hirek/1768-jokai-200-konferenciafelhivas

https://www.facebook.com/events/8683273908431415

A HVG Diploma 2025, a nagy múltú és a felvételizők körében széles körben ismert magyar felsőoktatási rangsor ismét megjelent. Az elemzés alapján a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara (SZTE BTK) a vidék legjobb bölcsészkara, míg maga az egyetem a legjobb vidéki felsőoktatási intézményként szerepel, és országos viszonylatban az oktatói kiválóság terén az első helyet érte el.

Az összesített képzési rangsorban az SZTE BTK a tizennegyedik helyet szerezte meg. A rangsor 118 hazai felsőoktatási kart értékelt a hallgatói és az oktatói kiválóság alapján. A vidéki bölcsészkarok közül a szegedi kar bizonyult a legsikeresebbnek.

A rangsor külön vizsgálta a bölcsészkarokat a hallgatói kiválóság szempontjából is: e tekintetben a szegedi kar az országos lista negyedik helyén végzett, vidéki viszonylatban pedig az első helyet érte el a 21 intézmény közül. A társadalomtudományi karok rangsorában a Szegedi Tudományegyetem kara a 13. helyen végzett.

Az SZTE mind oktatói, mind hallgatói teljesítménye alapján kiemelkedő: az összesített képzési rangsorban a második helyet szerezte meg (holtversenyben az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel), ezzel a legjobb vidéki egyetem lett, az oktatói kiválóság szempontjából pedig az ország legjobb intézményeként értékelték.

Forrás: HVG Diploma 2025

Fotó: sajtoforras.hu