Április 2-án délután nagy érdeklődés mellett került megrendezésre a Modern Magyar Műhely legújabb eseménye a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékén. A Sík Sándor Irodalmi Olvasóteremben megtartott program vendégei Bónus Tibor, az ELTE oktatója és a Termelési-regény új kritikai kiadásán dolgozó kutatócsoport vezetője, valamint Szirák Péter, a Debreceni Egyetem professzora voltak. Az est során a résztvevők átfogó képet kaphattak a készülő genetikus kiadás elméleti és gyakorlati hátteréről, a filológiai munka részleteiről, valamint a regény keletkezésének és fogadtatásának eddig feltáratlan aspektusairól. A beszélgetés kitért a munkamenet főbb állomásaira, a kéziratok digitalizálására, és az Esterházy-életmű kontextusba helyezésére is. Külön figyelmet kaptak a szocialista gazdaságtörténet irodalmi lenyomatai és azok a kulturális, politikai kódok, amelyek a regény olvasásához és értelmezéséhez nélkülözhetetlenek. A vendégek a kultúrdiplomáciai kihívásokról, az archívumi anyagok elérhetőségéről, valamint a kritikai kiadás szerepéről is beszámoltak.

Az eseményen számos érdeklődő vett részt, a hallgatóktól a szakmabeliekig, és a rendezvény végén több hozzászólás és kérdés is elhangzott, jelezve, hogy az Esterházy-életmű és a hozzá kapcsolódó tudományos munka ma is élénken foglalkoztatja a közönséget.

“De mire is vállalkozunk voltaképp?” – teszi fel a kérdést  a Termelési-regény új, kritikai kiadására vállalkozó kutatócsoport vezetőjeként Bónus Tibor, az ELTE oktatója.

A program röviden megfogalmazható célja Esterházy Péter regényének  egy nyomtatott, papír alapú és egy digitális, internetes formátumú kiadása. A genetikus kiadást – ahogy a kutatást lehetővé tevő sikeres OTKA-pályázat fogalmaz – mintegy a regény önreprezentációja írja elő, hiszen a mimézis határait szétfeszítő mű önnön íródásának tematizálása mellett saját tördelése, korrektúrázása, nyomdába adása, sőt megjelenése eseményét is bevonja narrációjába. A nyomtatott kiadás ebből elsődlegesen annyit tárna fel, amennyi a regény önfolyamat-témájához feltétlenül szükséges. Így ebben a kiadásban szerepelnének a regény recepciótörténetét, intertextuális kapcsolódásait, jelöletlen idézeteit, történelmi, kulturális, szociokulturális és politikai utalásrendszerét, sőt a szereplőinek életrajzi vonatkozásait rögzítő adatok, illetve a kész műből kihagyott vagy átírt szövegrészek is. A digitális kiadás mindezek mellett pedig az eredetileg spirálfüzetekben rögzített kéziratok, s a korrektúrázott nyomdai levonatok faximiléjét is magába foglalhatja. Sőt, a berlini Művészeti Akadémia birtokában lévő hagyatékból a regény genezisét s recepcióját érintő levelezés is az anyagba kerülhet.

Erről a kultúrdiplomáciai nehézségektől a kádár-kori kulturális kódok felfejtésén át a filológiai munkáig terjedő rendkívül komplex, és hallatlanul izgalmas munkáról beszél a Modern Magyar Műhely két vendége, Bónus Tibor (ELTE) és Szirák Péter (DE).

Időpont: 2025. április 2. 17:00.

Helyszín: SZTE BTK, Sík Sándor Irodalmi Olvasóterem, Egyetem u. 2.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Hetedik évada következik az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara által szervezett Radnóti-esteknek. 2025 tavaszán arra emlékezünk, hogy nyolcvan éve ért véget a második világháború. De mi minden maradt ránk utána? Milyen traumák, kibeszéletlen személyes történetek, elhallgatott tragédiák vannak velünk még most is? És hogyan lehet mindehhez közel jutni újságírói oknyomozás, történeti forrásfeltárás, szépírói munka, személyes dokumentumok elemzése segítségével? Ezek köré szerveződik az évad négy izgalmas beszélgetése, amelyeknek, mint mindig, most is a Café Radnóti ad otthont.

RÉSZLETES PROGRAM

2025. február 26., 18:00

Irodalomtörténeti detektívmunka: Ács Dániellel beszélget Jászay Tamás

Mindaz, amit Ács Dániel, a 444.hu újságírója összegyűjt és feltár első kötetében, valójában köztudomású. Tudott, de elhallgatott, kikutatott, de homályban tartott – ilyen és hasonló jegyzeteket fűz ez a felkavaró olvasmány a Radnóti Miklós halálával kapcsolatos közgondolkodáshoz. A költő elpusztításának nyolcvanadik évfordulóján megjelent Nem tudhatod című kötet valójában egy nyomozás históriája. Ács egy vadászkopó kitartásával megy utána egy 1962-ben elveszett táska és a benne rejlő, Radnóti halálának körülményeit tisztázó/feltáró kézirat sorsának, hogy közben panorámát rajzoljon Radnóti ifjúkoráról és a kivégzéséhez vezető útról, aztán a világháború utáni évtizedekről, meg persze napjainkról is.

Ács Dániellel, a kötet szerzőjével Jászay Tamás, az SZTE BTK adjunktusa, kritikus, szerkesztő beszélget.

2025. március 19., 18:00

Orgiától az Ólomszívig: Zoltán Gábor íróval Gyenge Zoltán beszélget

Zoltán Gábor évek óta kutatja, mi is történt a Városmajor környékén 1944-45 fordulóján: miként egy interjúban elmondta, „semmi sem zárult le 1945-ben, és hogy már jó ideje és egyre fokozódó mértékben újulnak meg a húszas, harmincas, negyvenes évek tendenciái”. Zoltán Gábor Városmajor múltjával, a XII. kerületi nyilasok tetteivel számot vető regénye, az Orgia 2016-ban jelent meg először, a könyvet a Könyves Magazin az évtized 50 legemlékezetesebb magyar irodalmi megjelenéseinek egyikeként emlegette. Ezt a kötetet követte 2018-ban a Szomszéd, és 2024-ben az Ólomszív, az Orgia „ikerregénye”: minderről fogja kérdezni Zoltán Gábort Gyenge Zoltán.

2025. április 30., 18:00

Magyarország a háború idején: Pihurik Judit történésszel Bencsik Péter beszélget

Pihurik Judit (forrás: kecelmuzeum.hu)

Hogyan és miért lépett hadba Magyarország? Milyen volt az ország háborús szerepvállalása? Mit védtek a magyar honvédek a Don-kanyarban? Hogyan értékelték és értékelik Horthy alakját, államfői szerepét a történészek? Mi történt a hátországban a háború alatt? Miként alakult át a hétköznapi élet és mi volt a nők szerepe mindebben? Mi történt a Délvidéken a “hideg napok” idején, 1942-ben, majd a magyar uralom végén, 1944-1945-ben? Miért fontosak a személyes források a történeti kutatásokban? Mit tudhatunk meg a háborús katonanaplókból és -levelekből? Milyen sors várt a magyar hadifoglyokra?

Megannyi kérdés, amelyekre ezen az estén Dr. Pihurik Judit történésszel keressük a választ.

2025. május 14., 18:00

Tíz hónap Babilonban: Fullajtár Andreával Szilágyi Zsófia beszélget

Galló Olga Tíz hónap Babilon című lágernaplója 2025 elején jelent meg a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában, először csonkítatlan kiadásban. Galló Olgát, a Népszava tárcaíróját 1944-ben deportálták. Auschwitzból egy ezerfős női transzporttal Hochweilerbe vitték, majd néhány hónap után halálmenetben továbbhajtották. Útközben Breslauban (a mai Wrocławban) külföldi kényszermunkások segítségével elrejtőzött, hogy 1945 februárja és májusa között a szovjet hadsereg által körülzárva élje át és örökítse meg írásban az ostromlott erődváros 84 napos agóniáját. Erről a kötetről, a kalandos kiadástörténetről beszélget Szilágyi Zsófia Fullajtár Andreával, Galló Olga unokájával, aki a könyv ajánlását írta.

HELYSZÍN: Café Radnóti – 6722 Szeged, Egyetem u. 2. (bejárat a Göncz Árpád sétány felől)

Az eseményekre a belépés díjtalan!

Felhívjuk kedves vendégeink figyelmét, hogy az eseményeken kép- és hangfelvétel készül!

2025. február 17–19 között tudományos és emlékkonferenciát rendeznek „Voltam szeretve és voltam gyűlölve, mint talán senki más.” Jókai Mór öröksége: a Jókai-hagyaték és a magyar irodalmi hagyomány címmel Jókai Mór születésének 200. évfordulója tiszteletére. A rendezvényt a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár, a HUNREN BTK Irodalomtudományi Intézete, a Jókai 200: Jókai Mór összes műveinek kritikai kiadása bicentenáriumi munkálatai OTKA kutatócsoport, valamint a Szegedi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolája közösen szervezi.

Jókai, a 19. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, mind a kortársai, mind az utókor számára kiemelkedő jelentőségű író. Életműve a magyar irodalomtörténet legtöbbet kutatott és vitatott részei közé tartozik. A konferencia résztvevői arra keresik a választ, hogy miként formálta Jókai az irodalmi hagyományt, hogyan viszonyultak hozzá kortársai, és milyen módon hat tovább művészete a mai irodalomértésre. A rendezvény külön figyelmet szentel a kéziratos hagyaték feldolgozásának hiányosságaira, valamint Jókai műveinek és a hozzá kapcsolódó források digitalizációjának lehetőségeire.

A Jókai-bicentenárium az író életművének tudományos és kulturális újraértékelésére is lehetőséget ad, kiemelve Jókai szerepét a magyar irodalom nemzeti és nemzetközi kontextusában. Az esemény a kutatók, irodalomtörténészek és a szélesebb közönség számára egyaránt lehetőséget teremt arra, hogy új nézőpontból közelítsenek az író életművéhez.

PROGRAM

(Nagyításért kattints a képre)

Forrás:

https://iti.abtk.hu/hu/hirek/1768-jokai-200-konferenciafelhivas

https://www.facebook.com/events/8683273908431415

A HVG Diploma 2025, a nagy múltú és a felvételizők körében széles körben ismert magyar felsőoktatási rangsor ismét megjelent. Az elemzés alapján a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara (SZTE BTK) a vidék legjobb bölcsészkara, míg maga az egyetem a legjobb vidéki felsőoktatási intézményként szerepel, és országos viszonylatban az oktatói kiválóság terén az első helyet érte el.

Az összesített képzési rangsorban az SZTE BTK a tizennegyedik helyet szerezte meg. A rangsor 118 hazai felsőoktatási kart értékelt a hallgatói és az oktatói kiválóság alapján. A vidéki bölcsészkarok közül a szegedi kar bizonyult a legsikeresebbnek.

A rangsor külön vizsgálta a bölcsészkarokat a hallgatói kiválóság szempontjából is: e tekintetben a szegedi kar az országos lista negyedik helyén végzett, vidéki viszonylatban pedig az első helyet érte el a 21 intézmény közül. A társadalomtudományi karok rangsorában a Szegedi Tudományegyetem kara a 13. helyen végzett.

Az SZTE mind oktatói, mind hallgatói teljesítménye alapján kiemelkedő: az összesített képzési rangsorban a második helyet szerezte meg (holtversenyben az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel), ezzel a legjobb vidéki egyetem lett, az oktatói kiválóság szempontjából pedig az ország legjobb intézményeként értékelték.

Forrás: HVG Diploma 2025

Fotó: sajtoforras.hu